A magyar társadalomra nézve sokkoló egészségügyi adatokat ismerhetett meg a hallgatóság a Figyelő Medicina konferencián Budapesten.
Jövőre Budapesten tartják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világkongresszusát - jelentette be a Figyelő Medicina konferenciáján pénteken Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet regionális igazgatója. Előadásában arra hívta fel a figyelmet: Magyarországon prioritásnak kell lennie az egészségügynek, növelni kell az ágazatra fordított közkiadásokat s ezzel párhuzamosan csökkenteni a betegterheket.
A Figyelő Medicina konferencia fő témája az egészség helye és szerepe a 2030-ig terjedő globális fejlesztési ciklusban, valamint az egészpolitika és egészségügyi rendszer kihívásai az EU-ban. Kovács Ábrád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke mutatja be a Figyelő Medicina Top Évkönyvét, s a pénteki gálaesten díjazzák az év legkiválóbb kórházait, egyetemeit, szakorvosait, gyógyszertárait illetve orvos-technológiai vállalatit.
Péntek délután a volt egészségügyi miniszterek és államtitkárok is kifejtik véleményüket az ágazat jövőjéről. Jelen van többek között Gógl Árpád, Horváth Ágnes, Kökény Mihály, Mikola István, Rácz Jenő, Réthelyi Miklós korábbi egészségügyi miniszterek
Az eseményen rész veszt a jelenlegi államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán is.
Sokkoló adatok
Sokkoló adatokat említett előadásában a WHO regionális igazgatója, az általa vázolt kép szerint szorgalmasan „rontja magát" a magyar. Minden második felnőtt túlsúlyos vagy elhízott, élen állunk az alkoholfogyasztásban, a dohányzásban, emiatt rendkívül magas a daganatos és emésztőrendszeri betegségek miatti halálozások száma. Várható élettartam tekintetében csak Bulgária áll mögöttünk az EU tagországai közül.
Az igazgató asszony elismerte, hogy számos jó kezdeményezés van folyamatban, ám sok a tennivaló, ami koherens kormányzati szintű népegészségügyi program megalkotását igényli, elsősorban azért, hogy csökkentsék az egészségügyi állapotban való egyenlőtlenségeket. Ma az ország leggazdagabb régiójában élő felsőfokú végzettséggel rendelkező férfi 13 évvel él tovább, mint az, aki a legszegényebb régióban él 8 általános vagy annál kevesebb végzettséggel. A magyar roma lakosság 50 százaléka nem tudja kiváltani a gyógyszerét, a rossz egészségügyi állapot miatt az emberek nagyobb valószínűséggel veszítik el a munkájukat, válnak szegényekké és kiszolgáltatottá. Mindez egy ördögi kört idéz elő.
Az igazgató az európai régió Health2020 program jelentőségről is szólt, amely szervesen illeszkedik a globális egészségügyi programhoz az Aganeda30-hoz. A kontinensen számos pozitív egészségügyi intézkedés született, aminek következtében az utóbbi harminc évben a születéskor várható időtartam 5 évvel emelkedett. „Régiónkat azonban az egyenlőtlenség jellemezi, amelyen feltétlenül javítani kell". Rámutatott: a migráció és a brexit valódi oka is az egészségi egyenlőtlenség.
Jakab Zsuzsanna kiemelte, hogy Magyarországon a közkiadások sajnálatosan alacsonyak, a GDP mindössze 6 százalékát teszi ki. Elkerülhetetlen, hogy a következő években ezt a minimálisan ajánlott 12 százalékra emeljék.